Kapcsolódj Velem !

Levelek egy Gyönyör Dákinitől

PadmaShri Shakti

PadmaShri Shakti

Írásaim ,Audió anyagaim nem tudományos munkák, hanem ,tiszta ,tapasztalati élmények ! Személyes küldetésem ,hogy boldogabbá ,jobbá legyen a Világ ,hogy gyönyörös legyen a Te életed is ! Misszióm ,hogy Tisztán és Őszintén éljük a Tudatos Intimitást és a Velem való személyes találkozás után másként tekints Magadra és a téged körülvevő Világra !
Az a célom ,hogy visszaadjam a Gyönyörödet ,hogy társad legyek és az inspiráló segítőd !
Szerelmese vagyok annak amit csinálok ... Hálás vagyok érte , hogy az Álmom az Életem ...És Misszióm,hogy a Te életed is Gyönyörteljes és Boldog legyen ... Tarts Velem ! ...én megteszek érted mindent ...ezért jött létre ez az oldal is ...és születnek meg a Élmény Programok ,Cikkek ,Írások....Áldott vagyok , hogy a szerető áramlást amiben ringatózom a 'munkámnak, nevezhetem...Kívánom neked aki e sorokat olvasod , hogy legyél áldott ,boldog , fényben fürdő teljesség ....

PapNő Mesék ...

A Szerelem Templomának selymes terébe hívlak. Abba a szentélybe, ami oly puhán itat át bujasággal, a bujaság édes cseppjeivel, hogy megrészegülök tőle ... Én a Templom mesélője vagyok. Aki látta, érezte és átélte a szentséges egyesülés áldott rezgéseit és az, aki találkozott a Gyönyörgyógyító Papnők valamennyi nemzetségével. Én Padma most mesélek Neked! Hunyd be a szemed, és gyere velem! Érkezz meg ide, ebbe a szépséges végeláthatatlan kertbe! Lásd és érezd a virágok színeit! és Engedd, hogy az illatuk megcirógassa az orrodat, hogy az üzenete eljusson egészen mélyen benned… oda, ahol kinyílik a kapu a Szerelem Szentélyére...

Padma

Sötét volt még amikor felébredtek. A hajnal még pihent. A Nap még nem nyújtózkodott sugaraival tova a látóhatáron. Adilaksmi nagyot sóhajtott. és máris érzett egy hűvös tenyeret a homlokán. Mestere tenyerét, aki megnézte, hogy lázas e. Adilaksmi érezte, hogy meztelen. Jól esett, ahogy a selyem végigsiklott a bőrén. De azt is érezte, hogy Mestere is meztelen. Élvezte, hogy ilyen tisztán és őszintén aludtak együtt. Megfordult és szembenézett alvó Mesterével, aki nem aludt, mert már mosolygott. 

– Napfelkelte előtt ébred az én Shaktikám! – és megsimogatta az arcát. Kinyitotta meleg barna szemeit és fürkészőn nézte Adilaksmi állapotát. Megfogta a pulzusát, nézte a szemét. 

– Nyújtsd ki a nyelved Adilaksmi!

Adilaksmi nevetett és kinyújtotta a nyelvét.

– Jól van rendben vagy! Úgy tűnik jót tett a terápia. Gyere, feküdj ide a karomra! Így oldalt bújj ide hozzám, mielőtt felkel a nap még egy picit. Lélegezzünk együtt, gyere! Csak így a nyugalomba. Legyünk egy lélek. Mielőtt még a sötétség fényre vált. Mielőtt arany fényével beragyogja az életünket. Bújjunk bele a hajnalba! Harmatos puhaságába! Gyere! Adilaksmi szívem!

Adilaksmit elérzékenyítették ezek a szavak. S ráfeküdt Mestere karjára. És végig az oldalához feszült. A térdét felhúzta. Az alsó lábát kinyújtotta, a felső térdét felhúzta és a combjaira fektette. A karjával pedig átölelte végig a mellkasát. 

– Lélegezzünk lassan. Belégzés. Mélyen lélegezz be! Majd, kilégzés. Ahhhh és mélyen lélegezz ki! Érkezz meg ebbe a valóságba! Az én nevem Sivananda Paramahamza Nyttananda. Mindenki máshogy szólít. A Shaktikák általában Shivamnak. Shivam Shivam Shivam. Ezt szokták mondani és énekelni hozzám. Az életem közepén járok. Öt éves korom óta vagyok a Tantra templomok lakója. Öt évesen egy álmot láttam, ahol eljött hozzám a Mesterem és elvitt magával. Ráültetett egy szamárra, és messze utakon vitt egy szépséges szentélybe. Ahol aztán díszes ruhába öltöztetett és tanítani kezdett. S amikor ebből az álomból felébredtem keresni kezdtem ezt a Mestert. Állandóan elcsatangoltam, elfutottam távoli helyekre. A szomszéd falukba. A szüleim mindig kerestek, rettegtek tőle, hogy elveszítenek. Aztán egyszer egy küldöttség érkezett hozzánk és a küldöttség csodálatos vezetője az volt, akivel én álmodtam. Egymásra néztünk és mi rögtön tudtuk, hogy kik vagyunk egymásnak. Mert később elmondta, hogy ő is álmodott velem. Látta az arcomat, hallotta a gyermeki kacagásomat. És tudja azt, hogy mi a sorsom. Mit kell tennem. Így hát nem volt más választás, szándékommal egyezően vele mentem. Szüleim összepakolták azt a pici holmit, ami nekem volt. Néhány játékot és még egy ruhát és elbúcsúztunk egymástól hosszú időkre. Én pedig ezzel a gyönyörű emberrel tartottam, akinek nemcsak a fizimiskája volt csodálatos, őszülő szakállával, cserzett barna bőrével, a fehér fogaival, és a hófehér szemfehérjével, hanem maga a lénye és mérhetetlen tudása. A vörös tantra ágának meghatározó személyisége volt. Hívtuk egymást és én beteljesítettük a sorsunkat. Eljött értem és én saját akaratomból vele mentem. Azóta a nap óta, vagy azóta az álom óta a Tantra útját járom. Végigjártam a különböző irányzatokat, kolostorokban töltöttem elvonulásokat. Hatalmas mennyiségű tapasztalatot és tudást gyűjtöttem. Míg végül Tantra Mesterré avattak. A tanítványaim ragyogóak, fénytől átitattok és csodálatosak lettek. És ezért a Nagy Tanácstól megkaptam a Mesterek Mestere címet. Mert mesterien tanítottam a Tantrát. Aztán eljöttek értem és ide hoztak a központi szentélybe, hogy legyek a Tantra Mesternők képzője. Azoké a csodálatos lényeké, akik majd a világban hirdetik a Tantrát, a tantrikus gyógyászatot. Örömöt, gyönyört varázsolnak az emberek arcára és életébe és puhán, finoman ereszkednek bele Isten tenyerébe. Hidat építve az Ég és a Föld között. Ma is, minden nap, amikor felébredek hálás vagyok, hogy én lehetek, aki ezekkel a csodálatos IstenNőkkel a Tan ösvényén együtt sétál. Számtalan élményt gyűjtöttem össze. Kutatom az emberi elmét és az intimitással, szexualitással gyógyító technikákat. Ismerem a nádik nevét, elhelyezkedését, és fantasztikus eredményeket értem el már a náditerápiában. Boldog vagyok. Kiegyensúlyozott és harmonikus. Tudom, hogy hol a helyem és teszem a dolgom. Csodálatos ez az élet számomra, még ha néha lemondásokkal is jár. És hatalmas a felelősség, hogy a tanítványok élete is gyönyörös legyen, hiszen általuk a többi ember élete is gyönyörös. És így úgy tűnik, mintha mindenkihez szálam lenne, egy aranyfonál a tanítványaimon által. Ez vagyok én Adilaksmi. Örülök, hogy be tudtam mutatkozni Neked. Így a hajnal ölelésében. Én azt hiszem, mindent tudok rólad, amit tudni illik és lehet. Amit meg nem azt meg igyekszem megismerni. Teret adni Neked. Az első néhány hét vagy inkább hónap az arról fog szólni, hogy megismerjük egymást és én úgy tudjalak majd tanítani, ahogy az a számodra a legjobb jelentőségű, hogy a legtöbb tudást tudjam átadni. És hogy Te azt a legkönnyebben tudd azt feldolgozni és magadba integrálni. Mit szólsz ehhez?

Adilaksmi nagyokat sóhajtott. Mert érezte, hogy a Férfi izmos teste elvarázsolja. A mély orgánuma, a hangja, amivel mesélt és az abból áradó nyugodtság és harmónia még inkább elvarázsolta. A bőre illata és finomsága előcsalta a nedveket a szirmaiból és azt érezte, hogy a combok ölelésében nedvesen csúszkál. Nagyot sóhajtott. 

– Köszöszönöm Shivam, hogy bemutatkoztál. Köszönöm, hogy megosztottad ezt velem. Én azt gondolom, hogy most semmit nem tudok magamról. Teljesen más vagyok, mint amilyennek megtanultam magam. Ez az új helyzet egy új ént hozott elő. Még én sem ismerem. Próbálom megismerni, már nem akarom elfojtani. Hiszen tegnap ebből volt a baj. Nagyon szeretném csodásan csinálni. Minden képességemet teljes mértékkel uralni és használni. Nyitottnak lenni, alázatosnak és hálásnak, hogy itt lehetek. Most egy picit úgy érzem, hogy elcsúsztam. Nem tudom, hogy ki vagyok. A közös esténken teljesen másképp viselkedtem, mint ahogy azt tanultam, vagy gondoltam. Ösztönös voltam tiszta és nyitott. Nem akartalak becsapni, és mást játszani, mint aki vagyok. De még ismerkedem ezzel az új érzéssel és ezzel az új nővel, aki melletted lenni tudok.

– Óh – mosolyodott el a Mester. Igen. Számomra is ez egy nagy kincs, hogy mindenki mellett egy új részemet ismerhetem meg. Ahogy hatunk egymásra úgy leszünk egy picit több és egy picit más. Tapasztaltabb. Egészebb. Új oldalainkat ismerjük meg, ez segít az ego elengedésében. Igen nagyon örülök Neked. A tisztaságodnak és az őszinteségednek is. Csodás volt az az este. Végtelenül csodás, Közel húzta magához Adilaksmit és a homlokára egy csókot adott. Gyere Kedves! Ha jól látom kibújt az első napsugár. Üljünk le ide az ülőpárnára! Végezzünk néhány légzőgyakorlatot együtt! 

Kiszálltak az ágyból csak úgy mezítelen. A Nap felé forduló párnákra ültek. Nem fordultak egymással szembe, a Napnak áldoztak. A Mester vezette a légzőgyakorlatot. Adilaksmi pedig végtelen hálával és alázattal pontról pontra követte a vezetést. A Nap lassan kibújt, felkelt. Most, amikor elérte a horizontot és befejeződtek a légzőgyakorlatok a Mester szembe fordította magával Adilaksmit és az ülőpárnáját. Jelzett Neki, hogy pattanjon az ölébe. Adilaksmi beleült az ölébe, átkulcsolta a lábaival, majd a nyakát a kezeivel. Majd összeérintették a homlokukat és finoman lélegezni kezdtek együtt, közösen. A Mester vezette a gyakorlatot:

– Lélegezz be mélyen. Lélegezz be magad körül a Nap erejét, az aranyló csillámokat, amivel elnyújtózkodik ide a Földre. Megtölt az erejével és az alázatával. Hiszen ő mindig süt és mindenkire. Így kell nekünk is tenni. Szeretettel átitatva ragyogni az egész Világra. Lélegezd be, majd lélegezd ki. Aztán elemelte a homlokát. Adilaksmi én most belélegzek, Te pedig lélegezz Belőlem. A Mester egy mélyet belélegzett és Adilaksmi picit bizonytalanul – annak hiányában, hogy ilyet még nem csinált – a Mestere szájához érintette a száját és belélegzett… majd vissza… majd be… majd vissza… majd be… Bódító volt ez a reggel és a közös, együtt gyakorlás. Érezte az energiát, ami a lélegzeten át táplálja, erősíti, emeli, betölti. De ott volt mellette egy pici, provokáló pajzán huncutság, ami arra késztette, hogy a légzésből csókot varázsoljon. De ezt most nem tette meg. Csak gondolatban… Engedte, hogy a Mester vezesse a gyakorlatot. Engedte, hogy minden úgy történjen, ahogy azt a Mester eltervezte. 

És a légzés utolsó pillanatában egy nagyon puha, nagyon finom és nagyon lágy csókot érzett az ajkain.

Tetszett a poszt? Oszd meg az ismerőseiddel!

Share on facebook
Facebook
Share on google
Google+
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn

Az oldalon található tartalmat szerzői jog védi !
A különböző közösségi oldalakon való megosztásuk
a szerző nevének feltűntetésével engedélyezett és ingyenes.
Minden egyéb felületen (weboldal, magazin, újság, rádió, tv, blog etc.)
való megjelenésért a szerző írásai, és az írásokból idézet rövidebb,
hosszabb gondolat csakis és kizárólag honorárium ellenében publikálható.
A szerzői jog figyelmen kívül hagyása jogi következményeket von maga után.
A szerző elérhetőségei: +36 30 658-86-68, info@padmashrishakti.hu

KAPCSOLÓDJ VELEM

Elmúltál már 18 éves?

Nem Igen

error: A tartalom szerzői jogvédelem alatt áll!

Pin It on Pinterest

Share This